Amikor egy értékes kolléga beadja a felmondását, nemcsak egy munkaerőt veszítünk el, hanem azt a rengeteg láthatatlan tudást is, ami csak az ő fejében létezett. A "tudás-kivándorlás" megakadályozása: Így építs központi dokumentációs tudásbázist, hogy a távozó munkatársak ne vigyék magukkal a cég szellemi tőkéjét, pontosan erről a fájdalmas, mégis elkerülhető folyamatról szól. Sokan esnek abba a hibába, hogy a távozás pillanatában próbálják pánikszerűen kimenteni az adatokat, pedig az igazi szellemi tőke megőrzése a mindennapokban dől el, nem az utolsó két hétben.
Gondolj csak bele, hányszor hallottad azt a mondatot, hogy "ezt csak az Attila tudja, kérdezzétek meg őt". Ez a kijelentés a legnagyobb intő jel, amit egy vezető kaphat. Amikor a szakértelem egyetlen emberhez kötődik, a céged folyamatosan kockázatos helyzetben van. Ha ő beteg lesz, szabadságra megy, vagy éppen máshol folytatja, a munkafolyamatok megakadnak. A szellemi tőke nem csupán a technikai dokumentációkat jelenti, hanem azokat a megoldási mintákat, rövidítéseket és kapcsolati hálókat is, amikre egy dolgozó évek alatt tett szert.
A tudás megőrzése nem egy egyszeri informatikai projekt, hanem vállalati kultúra. Ha a csapatod minden tagja úgy tekint a dokumentálásra, mint a saját munkája szerves részére, akkor az információ nem vész el.
A legtöbb vállalkozás ott rontja el, hogy bonyolult, elavult és kezelhetetlen szoftverekbe kényszeríti a tudást. Ha az eszköz használata nyűg, senki nem fogja használni. A központi dokumentáció akkor működik igazán jól, ha a mindennapi rutin részévé válik.
A legjobb módszer az, ha a dokumentáció nem külön feladat, hanem a munkafolyamat része. Amikor elkészül egy projekt, a lezárás automatikusan magával vonja a tapasztalatok rögzítését. Ha valaki rájön egy új megoldásra, vagy talál egy hatékonyabb módszert egy feladat elvégzésére, azt azonnal feljegyzi a tudásbázisba.
Még a legjobb dokumentáció mellett is maradnak olyan árnyalatok, amik csak az egyén fejében élnek. Amikor egy munkatárs távozik, a kilépő interjú ne csak a HR adminisztrációról szóljon. Üljetek le vele, és kérjétek meg, hogy mutassa meg azokat a kiskapukat vagy saját készítésű eszközeit, amikkel a legjobban pörgette a munkát.
A tudásbázis önmagában csak egy statikus tárhely. Az igazi érték akkor keletkezik, ha a kollégák egymás között is megosztják a tapasztalataikat. A rendszeres, rövid belső szakmai beszélgetések vagy az úgynevezett "tudás-kávézók" segítenek abban, hogy a szellemi tőke ne csak a felhőben legyen, hanem a csapat fejében is.
A leggyakoribb hiba, amikor egy cég túl nagyba kezd. Megpróbálnak mindent, minden apró lépést dokumentálni, aminek az lesz az eredménye, hogy senki nem olvassa el a több száz oldalas kézikönyveket. A tudásbázis legyen inkább iránytű, mint lexikon. Segítsen tájékozódni, de ne akarja kiváltani a gondolkodást.
A távozó munkatársak szellemi tőkéjének megőrzése valójában egy befektetés a cég jövőjébe. Amikor a rendszer működik, a fluktuáció okozta stressz jelentősen csökken. Az új munkatársak gyorsabban válnak produktívvá, a régiek pedig nyugodtabban távozhatnak, mert tudják, hogy az általuk felépített érték tovább él. Ez a bizalom és a profizmus közös metszete, amit minden sikeres cégnek érdemes szem előtt tartania.